Kapcsolattartás
A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fent. A különélő szülő részéről ez azonban nem csak jog, hanem kötelesség is egyben, csakúgy, mint a másik szülő részéről az, hogy a zavartalan kapcsolattartást lehetővé tegye. A kapcsolattartás joga a szülőt akkor is megilleti, ha szülői felügyeleti joga szünetel. (Kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartás hatálya alatt áll. )
A kapcsolattartás kérdésében a szülők megegyezésének hiányában, illetve szülők és a 3. személy közötti vita esetében bármelyikük kérelmére a gyámhatóság dönt. Amennyiben azonban házassági vagy gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik.
A kapcsolattartási jog formái az alábbiak: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Mind a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, továbbá– szükség szerint – egyéb formáiról is megegyezhetnek. Az egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, amennyiben az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányaira tekintettel dönt. Elsődleges szempont természetesen ez esetben is a gyermek érdeke.
A bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja, (pl. e kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget), gyakorlását szüneteltetheti, (gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére e jogával súlyosan visszaél, valamint megvonhatja, (gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél e jogával és ezzel a gyermek fejlődését veszélyezteti. A bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. Ha a kapcsolattartás kérdésében bírósági döntés született, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül csak a bíróságtól lehet kérni.